... dumcsizunk?

A láthatatlanul és észrevétlenül megszülető valóság visszhangként történik a megnyilvánult mögött, csak időnként átsejlően vagy érthetetlen nyomasztósággal terül el, éppen hogy bekopog, vagy ránk mosolyog… csak egy villanás, mely nem köthető se képhez, sem hanghoz… nemhogy gondolathoz, csak az érzet ösztön ingere fut át az emberen, hogy valami más is van. Az áramló energiák és háttér gondolatok teremtményeinek élete, tánca vagy robaja türemkedik át a valóságba, belepréselődve egy szemvillanásba, hirtelen idegrángásba, vagy egy tétova mozdulatba.

Ki mit is gondol valójában, de gondol-e vagy csak belső lénye adja meg azt a struktúrát, ami a létezés egyensúlyához kell, mint negatív entitás… mert láthatatlansága már a szellemvilág alapja, hiába hordozója testben jár.

Mindig minden mögött egyszerre ott van a jó és a rossz, mint egy fogalmi rendszerről leválasztott háttér élet, mely az igazi valóság… ha a láthatót végig vezetjük eredetéig. De induljunk el a legtetejéről…

Vannak felületek, melyek simák és képlékenyek, könnyű elvezetni a kapcsolódás fonalait, hiszen áramlásuk céltalan, mégis hatásuk ide-oda jár. Szándék nélküli együtt lebegés egy tét nélküli beszélgetés, hol nem mérettetik meg mögötte a másik személy, nincs megfelelés sem kertelés… csak könnyed érintkezés.

De van olyan mikor könnyed, aztán nehéz lesz, mert valamelyik meg akarja ragadni a suhanást, konzerválni és manifesztálni, mintha a könnyedség lekötözve megmaradhatna… de még mindig a báj és fáradt repülés mezején.

Kibuggyanó háttér szörnyek, karakter harcosok, kik hadviselésük teljes arzenálját vonultatják fel, hogy életre kelhessenek, megjelenhessenek. Egy fej billentéssel kimondott gyilkos kobold hagyja el a hang tartományát és összeütközik a másik ráncba rándult homlokával… ezzel az elindított akarat mágiával kommunikálnak, míg a test még alig észrevehetően jelez.

És azok a csaták? … azok az igazi csaták, amikor asztrális birodalmak vonulnak fel egymással szemben két árnyék testben - mindent bevetnek, hogy érzelmeik győzelme szenvedésüket megszüntesse és megértessék a másikkal, hogy az övék nemesebb. De itt tombolnak az igazság bajnokai, egy-egy helyzetből kiemelkedők, mikor díjat kapnak – az Igazat – egy percre láthatóvá váltak… hohó! itt vannak még a dacok és érvelések, vélemény különbségek, másságok és hasonlóságok – mind valamilyen formában utat tör magának, hogy megszülethessen – hanggal, vagy fészkelődéssel, előredőléssel, vagy hirtelen lépéssel… netán ütlegeléssel, vagy mással…

… erőszakot elkövetni annyiféleképpen lehet…