Van íze! ... Édes!

A bennünk élő boldogság, olyan, mint a selyembe csomagolt levegő, mely ott van minden szívverésben, hiszen súlya nem is lehet több mint, egy észrevétlen koppantás érzékelésünk sűrű ajtaján.

Egy csendes estében suhanó autóm berregése segítette az érzés megszületését, mikor a mellettem szaladó táj mozgását figyelve nem volt kapaszkodója a látásnak és semmiféle elgondolásnak, hát jobb híján az üresség táncát járták a fák.

Éreztem a bennem születő csendet, mely körülszőtte lelkem robaját és gondolataim sodrását, egy elválás szomorú felhangját. Egyre inkább háttérbe szorult minden, ami átjárt és felfigyeltem erre az édeskés ízű, rendkívül puha nyomásra. Megtöltötte érzékelésem éppen zajló morajlását és ellehetetlenítette mozgását. Megbénította a bennem dolgozó erőt és már csak azt éreztem, hogy nem is vagyok élő. Ez az elragadtatott pillanat olyanná vált, mint egy kiterjesztett állapot, amely mindent átjár – bárhova is néztem. Kúszott végig a megüresedett utcákon, fákon, a környező házakon, egy félig nyitott ablakon és a gázpedált taposó lábamon. Gyengéden szorította nyakamat, és ki kellett mondanom, hogy – Nincsen más. Ami ezen az érzésen kívül esik, nem valódi, hanem csinált, de a tevőlegességen túl nincs más, csak ez a széles, érzettel telített óceán. A boldogság madara repült át észlelésem birodalmán és ölembe ejtett egy tollpihét, hogy járjon át az érzés, hogy mit miért, és hogyan tovább. Elnehezült minden végtagom, és ahogy megérkeztem már mindent kívülről figyeltem. Én voltam a lépcsőn emelkedő combizom, és az ernyedten lógó alkarom. Nincsen más, csak ez a könnyű lét-érzés, amit ettől eltérően annak hiszek – nem igazi. Ebben a puhaságban, boldog szárnyalásban található az irgalom és az értésből fakadó feloldozás.

Nincs szükség látványra, beteljesült vágyra, szépségre és bőségre, vagy bármilyen okra, ahhoz, hogy megtaláljam. Igazából a keresés szűnik meg és az elvárás, hogy bármi, ami érkezik – tegyen azzá, mikor én már kezdetektől fogva Az vagyok. A kereséssel együtt szűnik meg a kereső, és azt hiszem, hogy ez a legnagyobb felszabadító erő, ami csak létezhet, mikor felfedezzük a bennünk élő igazi Erőt.