2013. július 27., szombat

Mélykék formula


Szivárvány fények, átsejlő-vonalak, susogó levelek, súlytalan léptek. Elrugaszkodott talpak hátrahagyott cipellői, behunyt szemhéjak elhagyott testei – az elme utazása, meditálása egy csodálatos kertbe. Ismerős sugallat és a boldog pillanatok megfoghatatlan gyorsasága itt állandósult és felfogható. Sok dimenzióval feljebb, ahol a könnyed és fátyolszerű pihegésünk síkja, Atman gyümölcsöse. 

Halványkék testek, gyógyító rezgések és áramlatok észrevétlen tánca. Lépj be ide… és lásd, ahogy Gyógyító Buddha birodalma realizálódik képzeleted segítségével. Engedd a félszeg mosolyt arcodra és a kigördülő könnyet, mert ez az áhítat termőföldje. Azúrkék keze nyújtja feléd a minden betegséget gyógyító mirobalant, jelenléte orvosolja lelked és tested, és az itt megérzett hitet, örök védelmedül küldi veled – leszállásod pillanatában.


Képzeletbeli thangka, mely tudatod kifeszített vászna, oltalmat és ígéretet hordozó másik részed. Kékes fényben átszínezett gyógyulni vágyó lelkek hozták el hologram testeiket, hogy a tibeti hegycsúcsok pulzusa szerint vegyék fel a számukra fontos esszenciákat. Kövesd érzeteiddel hova lépnél, tested jelzi ezt.  Ha túlfűtöttséged és belső tüzed hűtésre vágyakozik - megindul a feltörő forrás gyógyító vize felé, ha nyirkaid és megfagyott hőid melegségre éheznek – az oltár meleg kövezetére terítsd ki átfázott sejtjeid. A szél erejében rejlő dinamika ereid és keringésed élete, a benned lüktető ritmika, mely eggyé olvaszt a természet vibrálásával, a hajladozó fák a benned özönlő rhun, mely mindenben ott van, ami mozgás és élet, a bólintásban és a széttárt karokban, a patak csorgásában, a hegyek háborgásában.

… de ha talpad újra szilárdan áll és indulásra vár, tudd, hogy ez az az örök éden, mely mindig elérhető, ha valami fáj.

Nem külön sziget, csak egy látomás. Bárhol vagy és bármit teszel, vetítsd ki elméddel ugyanazt a képet, és írd át aktuális környezeted. Legyen az a fizikai természeted állandó oltalma, hogy tudod, hogy a talpadra ragadt szivárványt szóród széjjel mindenhova, ahova csak nézel. A mezőn hajladozó búzavirág kékje, a levendula ültetvények lila sávja, a szemekben megcsillanó fény ég kék tükröződése, a tengeri öblök azúrja, mind megvalósult emlékeztetői egy képzeletnek.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése