Rejtélyes olajok...

Bár nem közvetlenül a sziget természetvilága teremti ezt a jelenséget, mégis szorosan hozzátartozik azokhoz az energiamozgásokhoz, ami olyannyira jellemzi az itt élő embereket. Mint hatás ott van szorosan a mindennapi érintkezésekben, az ide érkezőkre mért hatása ugyanolyan, mint az itt élők egymásra gyakorolt mindennapi természetessége. Talán egész Indonéziára vonatkozóan, talán csak a szigetre – nem tudom. A mágia jelenléte a mindennapokban legalább annyira természetes egy animista közegben, mint általában a hétköznapi szokásrendszer bárhol máshol. A „rituálé” már elkezdődik az egyszerű kocsmákban, éttermekben… bárhol, ahol a találkozás létrejöhet. Helyiek vegyülnek, ismerkednek a friss látogatókkal. Itt tartózkodásom alatt számtalanszor voltam szem és fültanúja ugyanazoknak a mozdulatoknak. Ez eddig még ugyanaz, mint szerte a világon… nincsen benne semmi érdekes. De az ismerkedések mögött meghúzódó szándék viszont annál érdekesebb. Nem tehetem meg azt, hogy kizárjam az igazi találkozásokat, barátságokat és szerelmeket. De tapasztalataim szerint, beszélgetéseim és az előttem zajló sorsok alapján képes lettem egy kép megalkotására, amit általánossá tehetek, ha véleményt akarok nyilvánítani. 

Azt hiszem eljutottam a sziget legrejtettebb szegletébe. Ez nem földrajzilag értendő, hanem mélységében a dolgok irányítására, szándékok és akaratok befolyásolására. Ha boszorkánykonyha, akkor ez a hely az, ahol a természet kincseit vegyítik össze az égi erőkkel, hogy igazi méregkoktélokat gyártsanak. Előző kint létem alkalmával találkoztam egy olajkészítő mesterrel. Egy pici szoba tele üvegcsékkel, nagy és még nagyobb tartályokkal, egy üzemen kívül helyezett mikrohullámú sütő tele kis fiolával. Ágy alatt és szekrény fölött… mindenhol üvegek és olajok. Akkoriban kaptam tőle három fiola, különböző hatású olajat, amit itt a szigeten a leggyakrabban használnak, mondhatni mindenki és mindenhol. Az első üvegcsében az úgynevezett szétválasztó koktél volt, amit a megfelelő mantrákkal együtt kaptam meg, azzal az instrukcióval, hogy használatáról naplót vezessek. Aki már nem szeretné, hogy párja vele legyen, csak be kell kennie vele és az leválik róla. A második természetesen az összehozó mágia, ha valaki tetszik nekünk, járjunk el hasonlóan. A harmadik az érzelmi megrázkódtatásban szenvedő ember elixírje, ugyanis mindenféle szívfájdalom enyhítésére alkalmas. Ragaszkodtam az indonéz nyelvű mantrákhoz, mert azok hangzatában és rezgésében tudják talán a leghűbben életre kelteni azt az esszenciát, amit a kis üvegben lezárva tartanak.

A legfontosabb tanács az volt a számomra, hogy nagyon vigyázzak velük, mert az erejük igen nagy. Nem értettem, nem tudtam felmérni, hogy ez mit jelent. De megmutatta… Több, papírba csomagolt állati szőrszálat tett az asztalra és azt mondta, hogy élet van bennük. Értetlenül néztem rá… erre bevett a szájába egypárat és a nyáltól átitatva visszarakta őket az asztalra. Megelevenedett férgek tekeredtek jobbra-balra az orrom előtt. Amit éreztem – az a megdöbbenéssel vegyes hányinger. Ezt egy zöld színű kókuszolajban tartják… és, hogy mire való… majd megtudom, ha visszajövök – mondta. 

És most újra itt…. beálltam tanítványnak, hogy elsajátíthassam ezeknek az olajoknak az elkészítését. 

... ugyanaz a szoba. Nem változott semmi. Hátra mentünk a ház mögé, ahol egy újabb kis épület állt. Egy igazi kis laboratórium. Különböző főzetek és csepegtetők, párologtatók és csövek. Rengeteg virágszirom, számomra ismeretlen növényszár és gyökér, pálmalevelek és gyümölcs darálékok. Miután nem tudom az indonéz nyelvet egy állandó tolmácsra van szükségem. Elkezdődött a különböző hozzárendelések megértése és jegyzetelése, az arányok helyes kiválasztása, a napszakok és holdhelyzetek fontos behatárolása és az összeöntögető rituálék véget nem érő sora. Mindegyikhez a megfelelő szent szövegek és aznapi lelki rezgések összeegyeztetése. Ugyanis fontos, hogyha a kezembe veszem, milyen állapotban vagyok, mert vákuumként szívja ki lelkem állapotát a mindenre nyitott adalék. A „sterilitás” újonnan rendezett fogalma itt ezt jelenti, és nem foglalkozunk a hemzsegő szúnyogokkal, muslincákkal, kis-nagy gyíkokkal és a térdemet is ellepő rothadt gyümölcs maradékokkal. Az én feladatom a jegyzetelés és az olajok széttöltögetése. A mindent átható erjedt szag, az olajok friss virág illata, a füstölők tömény szaga keveredve mindvégig egy olyan állapottal, amit semmivel sem tudok beazonosítani. Mintha folyamatosan álomban lennék és érzem, hogy milyen tudat veszi körül ezt a folyamatot. A várakozásé, ahogy oly sok ember él ezzel az eszközzel és keveri ki sorsának következő lépcsőit, megoldásra és boldogulásra vágyva. Az áldozatok tudata, ahogy mit sem sejtve szívják fel ennek az édes negédnek csábítását a bőrükön keresztül és teszik azt, amit tenniük kell. 

Az elkészült olajok külön ládákban sorakoznak. Ezek elérkeztek küldetésük végső fázisához, amikor is azt a bizonyos életerőt hozzárakják. Ez magas rangú papok tisztje, és hosszadalmas procedúrán és szertartásokon keresztül lehelik bele a felsőbb hatalmak erejét és áldását. Ez a folyamat külső ember számára elérhetetlen, követhetetlen. De az eredmény, amikor visszakerül, az a mindennapos kilincsnyomkodás és kopogtatás, ahogy az emberek sorakoznak a friss adagért. Pénz nélküli adok-kapok kereskedelem ez. Ugyanis a pénz jelenléte – főleg ebben az ügyletben - jelenti számukra a visszavonhatatlan karmát, amitől itt mindenki nagyon fél. Az elindított láncolat tettekben keringeti vissza előállítójának és használójának azokat az energiákat, amiket munkája során beleinvesztált. Az elért célok és helyzetek teremtenek változásokat és boldogságot, ami kiküszöböli a lelki problémákat és ezáltal a betegségeket. És ebből jut mindenkinek – itt. A lelki élet megannyi szegmensére van gyógyír, kezdve a nősülni vágyóval, aztán a gyermek nemzéshez szükséges olajok, mint extra adalékok, hogy mennyire tiszta sorsú emberre vágynak a szülők, vagy éppen kivédve, hogy a családból, mondjuk ne a nagypapa legyen az, aki ölükbe pottyan újra. Különböző betegségekre szánt orvosságok és a szerencsére vonatkozó pénzmágia komponensei. Betudhatjuk a fehér mágia asztalának, még ha a mások érzelmeivel játszadozó embertársak darabokra manipulált gépeket teremtenek is. Talán azzal a kegyes hozzáállással lehet ezt végig gondolni, hogy a szándék, ami vezérli őket – jó… itt, ezen a szigeten ez elfér.