Akarni, aztán nem akarni, vagy
egyáltalán nem akarni, jól vagy rosszul dönteni…, vagy egyszerűen csak nem várni, nem tudni róla
– ugyanaz. Egy érkező, aki rajtunk keresztül éli meg pár hetes gondolatát a
saját születéséről. Már elindulásakor tudja, hogy visszafordul, de a perdülés
és nekirugaszkodás, ami őt hozzánk vezeti, a földi élet íze utáni – újra megújuló
– vágya.
Ez szedi szét pillanatnyi
életünket, megállásra késztet és dönteni tudásra. Kinyitunk érkezése által egy
ajtót, ahol csapás és lemondás, fájdalom és bűntudat párolog ki, átöltöztet
bennünket és gondolatokra kényszerít, lélekutazásokra. Felkészít, átjár, és
többé tesz. Az ő nem várt érkezése kell ahhoz, hogy ez az ajtó kinyíljon és
ezek a hatások átjárják nőiségünket, anyai ösztöneinket, tegye mérlegre
kapcsolatunkat és fontos kötődéseinket. Tükröt mutasson lemondásainknak,
felvállalni tudásunknak, vagy hirtelen jött változásunknak és átalakulásunknak.
Az érkező tudva pillanatnyiságát,
pár centis biológiai burokban, gondolati síkon megélt jelenlétével kitámasztja
saját ajtaját, hogy bele sóhajthasson vágyai világába és megvárja azt a
találkozást, amikor kinyílik a másik oldalon a fogadó ajtaja is…
...két szemközti ajtóban, a küszöbön állva nézzük egymást, ahogy ki – ki a
maga oldalán küzd saját életre hívott energiáival, csatáival...
A külvilág csak az utalások
töredékeit kapta ezekre a halálutáni és születés előtti változásokra, hogy mi is
történik odaát valójában, és e töredékek hiányos világánál vagyunk kénytelenek
keresni az utat, amennyire tőlünk telik, hogy tovább tudjunk lépni, de ez a leheletnyi
találkozás – szövetség egyben felkészítés a további megnyilatkozások
útjára. A várható mérlegelésekre, veszteségekre,
lemondásokra.
Sok nő tudat alatt viszi tovább
bűntudatát, élet-halál feletti döntését, ítéletét és temeti el
természetességét, nyitottságát, blokkokkal terhelten támasztgatja bimbózó
virágzását, hogy másoknak továbbra is adni tudjon, szeretni és óvni, ösztönözni
és inspirálni. Rendeltetése nap, mint nap tolja előre, de árnyként húzni,
mélyre temetni ezt a találkozást – űrt és bánatot ágyaz lelkében és testében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése