Előkészületek… friss virág, füstölő és
szentelt víz. A hit, hogy megtisztít és lebont mindent, amit feleslegesen
hordozunk. Belegabalyodni a gayatri kántálásába és összetéve két kezünket
súlytalanná válunk és megszűnünk. Elillanunk és elszökünk, csak a hangban
létezünk. Két ujjunk közé csippantott virágszirom, a füstölő aromájában
megfürdetve emeljük homlokunkhoz, hogy imánkat és kérésünket elmondhassuk. A
virág selymébe ágyazódva alakul át gondolatból tapintható valósággá a kérés,
melyet a tömjén füstje visz magával oda, ahol meghallgatják. Mártsd bele a
kezed a szentelt vízbe és tenyeredből igyál háromszor, hogy átmosson belülről,
majd mosd le szemedet, füledet és szívedet, hogy ami ezeken a helyeken hozzád
ér… tiszta és érinthetetlen legyen.
Pár nappal ezelőtt egy telefonhívás
érkezett és egy végtelenül fáradt női hang szólalt meg ... nagyon sokára… éreztem,
ahogy küzd a vonal másik végén. Kérdésemre, hogy mi a baj… csak sokára érkezett
a válasz. – Megbolondultam… kérem segítsen… - hangzott válaszul, de inkább tűnt
erőfeszítéssel összerakott hangzók mozaikjának, amit maradék ébersége rakott
össze, hogy kimondja. A megszakadt vonal, azóta is néma és elérhetetlen. Ő rá
gondolok ma és holnap, és lelkén keresztül készítek neki utat, hogy megtaláljon
újra. Megsimogatom és bíztatom, megfésülöm és átadom… átviszem és a Csodák
Erejéhez kísérem, hogy fogja meg a kezét.
...
csak állok és érzem, ahogy szárad fel homlokomon a védelem vize, beépülve
pólusaimba és elmémbe, hogy ide mindig fordulhatok.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése