Élve boncolás

Hogyan is nézünk ki belülről?

A test az a birodalom, ami megszelídíthető és sok- sok gyakorlással, bejárkálással egyre otthonosabb leszel benne. Részekre bontható és darabolható, külön területekkel és bázisokkal. A mindent behálózó idegek és erek között látható energia vezetékek, mint egy nagyon bonyolult vegyi konyhában - örvénylik és cirkulál a sok áram és folyadék és fluidum és nyirok. Hajtsd szét őket és kedved szerint indulj el. Ha a fejben kezdesz, akkor ott mindig lábujjhegyen lépkedünk. Állandó kisülések és áramütések közepette kell végig járni az agy területeit, csűrcsavarjait. Az összes idegpályát és érzékelő gombot újra fényezve a pulzáló erek százalékos értékelése, és az izmok erőlködése jellemzi ezt a területet. De ne engedd magad megtéveszteni, nem akkora királyság ez. Terítsd ki fantáziád határtalanságával ezt a képet, és mint egy képernyőn nézz körül. Színezd át és kérj hozzá energiákat, színeket, erőket és isteneket. Alkosd újra és rögzítsd. 

Ahhoz, hogy minél pontosabb képet tudjál alkotni még itt az őrület határán túl is, fontos, hogy anatómiailag legyen fogalom arról, hogy hogyan is néz ez ki. Ha összekötöd a két dimenziót, a valóságot és az afölöttit, több esélyed van a kettőt eggyé alakítani. Amit megalkottál az éteri burokban, azt felveszi a fizikai anyag. Ez a gyógyítás lényege. Ezt majd kifejtem egy másik alkalommal, de most futás tovább!

Sehol nem hallani akkora erőlködést és szörcsögést, mint a tüdő területén. De engem nem is ennek a szervnek az élete izgat általában, hanem a mögötte lüktető és pulzáló millió kis apparátus.  A sok apró hörgő és légkamra ki és becsukódása, az oxigén felvétele és kifújása. A millió kis ér pattanásig feszülve a munkától, ahogy a ki-be áramló életfeltételt feldolgozza. A torok a nagykapu. Itt rengeteg baktérium és vírus van állandóan. Szinte mindig elő kell venni a kék szalagokat ahhoz, hogy körbe bugyoláld, mert pangó és megbúvó állapotok az uralkodóak, amik a legelső legyengülésnél életre kelnek és érzetté alakulnak.

Most csússzunk le a gyomorba… ezt a játék kedvéért a nyelőcsövön tesszük meg… menet közben már érezheted a túl sok gyomorsav szökési kísérleteit. Lehelete ráül a nyelőcső redőire, és ahogy visszahúzódva várja aktivitásra készen az érkező idegi becsapódást, vagy a szétbonthatatlannak tűnő élelem lepotyogását, a lényeg, hogy ez az ő területe. Elegye más váladékokkal egy harctér és háborgásuk pontosan megfigyelhető, ha egymáshoz viszonyított arányuk és egyensúlyuk felborult. Itt vigyázz a karlendítésekkel és tisztító energiákkal, mert tulajdonosának kemény perceket okozhatsz, ülve vagy meghajolva. De el kell hinni, hogy ez tisztulás. Nyomára akadhatunk fekélyeknek és sebeknek, összerándultságtól fáradt hasfalnak, amit megannyi jóságos tündér próbál két kézzel feje fölé tartani, hogy tartalma ne zuhanjon a nyakuk közé – az izmok mélyalvási fázisban levő ernyedtsége miatt. Ha kedvünk tartja, tovább csúszhatunk egészen a napfényig kikukucskálva, de ezt már mindenki szabad fantáziájára bízom.

Viszont bekopogtatnék Hepatyc úr ajtaján. Ez számomra a legfélelmetesebb birodalom. Talán a legszigorúbb része az egész rendszernek. Önkényes és haragtartó. Feladatköréből adódóan konzervál és szelektál, attól függően, hogy milyen információkat kap fentről. Véres köpenye alatt megbúvó kis zöld egyszemű rejtőzve kandikál kifelé, lapulva és sunyítva sok-sok problémát okozva, ahogy megfordul hatalmas, kavicsokkal teli zsákjával. Szóval a máj vizsgálatának legelső mozzanata a hőmérsékletmérés. Csak tedd rá a kezed, ha túlságosan meleg, vegyél elő jégkockákat és hűtsd le. Aztán nézd meg, mivel van tele. Csak nézd meg és tisztítsd ki… Nincs olyan, hogy utolsó réteg, mert ha azt hiszed végeztél, még mindig van. Felhajtod valamennyi sarkát és megtalálod a legmélyebb titkokat és gondosan elraktározott fekete porszemeket. Fújd le róla és kövesd a szemeiddel, ahogy viszi a légáramlat tovább és tovább, aztán kend be gyógyírral és zöld legyen ám! és hidd el, hogy semmi sem engedi tovább bomlani ezt a méregkeverő, rossz-szagú félistent. Ha rosszkedve van, a szomszédok is megérzik. A hasnyálmirigy és a lép. A hármójuk együttélése valahogy mindennek a lényege. Sok minden indulhat ki innen, még ha a hát közepén is történik. Fontos, hogy ők jól megférjenek egymással, mert ha az egyik háza tája nincs rendben – az kihat a másik kettőre is. 

A lép az kedves, simulékony. Ha csak megszólítod, töltődik, és nagyon ritkán adja fel. Könnyen kezelhető, de hamar lemerül. Fényes lilasága mindig lenyűgöz, és mint egy hangtalan felvevő tolja síkos hátát a napnak, hogy felszívja a sok kis rózsaszín gömböt, hogy azt elraktározva és kigazdálkodva adagolja az erre megfelelő járatokon keresztül. Nincs szem előtt és nem tartják fontosnak, de hangtalanul a legfontosabb központja energia állapotunknak és kedélyállapotunknak is. A hasnyálmirigy kényes. Fintorog és nyelvet nyújtogat és szabályoz. Hamar megsértődik és raktároz. Mérlegel, bírál, és nem tágít. Nehezen kezelhető és megszólítható, de ha megérted működését, szót érthetsz vele.

A további leírás fekete-fehér. Nem színezem tovább veled ezt a kifestő könyvet, mert fel kell állnom és másról kell írnom. Azt kell leírnom, hogy ugyanolyan megalkotója és kitalálója vagy a következő soroknak, hogy bárhogy eleveníted meg és találkozol más birodalmi területekkel, próbáld meg a lehető legegyszerűbben megtenni azt. Nem egy tőled független organizmus, hanem belenyúlható és megváltoztatható, mint minden, de minden a világon. A játékossága és huncutsága nem a komolytalansága. A stílus, ahogyan – az csak analógia - megint csak. Megfogható és kezelhető, megszólítható és lefordítható, mint bármi, ami hétköznapi a számunkra. Ez a kis szimulációs leírás erre volt hivatott, hogy kapd el ennek az energiának a könnyedségét, dinamizmusát és találékonyságát. Fontos az anatómia ismerete, fontos, hogy végig nézd a belső elválasztású mirigyeket, az ereket, a nyirokvezetékeket és csomókat és idegeket, inakat és ízületeket és csontokat és porcokat és üregeket. Nézz be mindenhova, de ne, mint egy kívülálló, hanem mint aki gyógyulást és megoldást hozott a fáradt területekre. Hidd el, hogy megfelelő akarattal teremteni tudsz.

...Légy te a szilánkosra darabolt csont és bújj el a rostok között, váljanak hatalmas oszlopokká körülötted, amiknek nem látod a tetejét. Dőlj az egyiknek és sóhajts bele a végtelenbe, mint amikor egy fának dőlve mosolyogsz bele a Napba. Belassulva ebbe az egy pillanatba érintsd meg és körmöd végével kapargasd le róla a börtönként ránehezülő mészréteget és érezd meg, ahogy felnyögnek az alatta élő csontsejtek. Menj bele, légy kicsi vagy hatalmas, mert látásod és perspektívád az első kis műtőeszközöd a zsebedben...